Magyarország gyógyvizei

Hévíz
Hévíz
A gyógyvizeket a bennük lévő oldott anyagok teszik értékessé, gyógyászati alkalmazásuk fürdőkúraként ( balneoterápia ) és ivókúraként valósulhat meg. Magyarországon a fürdőkultúra kialakulása igen nagy múltra tekint vissza: már a Római Birodalom idején megalapult Aquincum, a híres óbudai fürdőhely. Később, a török hódoltság idején virágzott fel ismét a gyógyfürdők kultusza.
A fürdőzésnek amellett, hogy megnyugtat és ellazít, gyógyhatása is van a benne oldott anyagoknak köszönhetően. Ezek az anyagok határozzák meg, hogy milyen gyógyászati céllal alkalmazhatók a gyógyvizek.

Karcag

Karcag Zádor-híd
Karcag Zádor-híd
Karcag látnivalói közül mindenképp érdemes megemlíteni a Györffy István Nagykun Múzeumot ( Kálvin u. 4. ) , mely a híres néprajztudós nevét viseli. A város ma is híres fazekasságáról, e mesterségnek állít emléket a Kántor Sándor Fazekasház ( Erkel Ferenc u. 1. ) . A városnézésből ne hagyjuk ki a Kövesdarálót ( Kerekes István u. ) és az Orvos- és Patikatörténeti kiállítást ( Széchenyi sgt. 45. ) . Ez utóbbi százéves berendezésével igazi kuriózumnak számít, megtekintéséhez a Múzeumban előzetes bejelentkezés szükséges. A Nagykun Látogatóközpont ( Táncsics krt. 46. ) Karcagi vert csipkék és kunhímzések című kiállításával várja az érdeklődőket. Gyönyörű ikonosztázú a Görögkeleti Templom ( Horváth Ferenc u. 2. ) .

Hortobágy

A hortobágyi Kilenclyukú híd
A hortobágyi Kilenclyukú híd
A Hortobágy, vagy ahogyan korábban, főleg a XX. század első felében nevezték, a Nagy - Hortobágy - puszta, sajátos földrajzi tájegység. A Hajdúság peremétől a Tiszáig terjed, szikes - füves pusztaság. A magyar föld legtágasabb legelőterülete, amely a magyarság egyik jellemző ősfoglalkozását, az állattenyésztést annak számos régi vonásával századokon át megőrizte. A Hortobágy - puszta legnagyobb része a debreceni határhoz tartozott, de ettől jóval kiterjedtebb: nyugaton átnyúlik a szomszédos Jász - Nagykun - Szolnok megye területére is. Az itt folyó állattartás nélkülözhetetlen szerepet játszott Debrecen város gazdálkodásában és a cívisgazdák gyarapodásában. Természeti értékeinek, növény- és állatvilágának megőrzése érdekében 1973. január 1 - jén hazánkban elsőként nemzeti parkká nyilvánították. Az ENSZ 1979 - ben a Nemzeti Park területét bioszféra - rezervátummá minősítette.